1.Rész
-Azért ezt nem kéne fiúk...-csóválta a fejét Lou, amikor bejött az öltőzőbe és meglátta, hogy mennyire elszabadult a pokol.
-Sziaaa! -néztek fel a földről egyszerre vigyorogva.
Niall lelökte magáról Louist, aki nagy koppanással borult a földre és fájdalmasan ült fel.
-Jól vagy? -kérdeztem röhögve.
-Szerintem agyrázkódásom van...-nézett rám ijedten.
-Dehogy van! -húztam fel a földről.
-Lili, segítesz megcsinálni Liam és Harry haját? -kérdezte Lou.
-Harry haját nem vállalom! -emeltem fel védekezően karjaimat mire Harry felvont szemöldökkel nézett rám.
-De most csak megmosni és szárítani kéne, már olyan hosszú, hogy nem kell azzal foglalkozni, hogy rendesen be van állítva vagy sem.
-Hát, jó...-mondtam lassan.
-Az már nem is számít, hogy én akarom-e hogy ő csinálja? -vonta fel a szemöldökét Harry.
-Nincs beleszólásod, de ha Lili nem csinálja meg, akkor marad így, és valljuk be, ez katasztrófa. -mondta kíméletlenül Lou.
Harry megsértődve feküdt végig az egyik kanapén és azzal szórakozott, hogy mindenkit dobált cukorkával.
-Utána szedd is össze, Harold! -jött be Paul idegesen.
-Majd Niall megeszi. -legyintett.
-Dehogy! Már két napja egészségesen eszek, ha nem tűnt volna fel! -nézett fel mérgesen a telefonjából.
-Csak az tűnt fel, hogy többet eszel...-gondolkozott el Harry röhögve.
Miközben Liam haját csináltam, meghozták a fiúk ruháit.
-Ez mi? -sikított Louis, amikor odaadta neki a stylist a sajátját.
-Én ezt nem hiszem, hogy felszeretném venni! -adta vissza.
-Louis, fel veszed és kesz! -parancsolt rá Paul.
-Jó, de csak akkor, ha a felénél átöltözhetek. -alkudozott.
-Na, Harry! Jöhetsz! -kiáltottam.
Harry felállt, átment a mosdóhoz.
Eddig nem is figyeltem, hogy minden öltözőjükben volt-e ilyen, de az is lehet, hogy Lou kéri meg mindig, hogy rakjanak be, amíg a fiúk itt vannak.
-Szólj, ha túl meleg vagy hideg. -mondtam miután egy törölközőt tettem a nyakához.
Harry egész végig meg sem szólalt, kezdtem azt hinni, hogy nem csak viccből sértődött meg az előbb.
A tükörnél ülve végre megszólalt:
-Tudod mi lenne tök menő? -mosolygott.
-Na? -kérdeztem.
-Ha derékig erő hajam lenne, mindig össze tudnám fogni! -vigyorgott.
-Fújj, az undorító, Harry! -néztem rá csodálkozva.
-De most miert? Hallod, semmiben sem támogatsz, tegnap nem engedted, hogy azt a pólót megvegyem, mert szerinted nem illik hozzam, Londonban meg egy cipőt fikáztál! -panaszkodott.
-Bocsi, hogy elmondtam a véleményemet! -mondtam sértődötten, nem gondoltam volna, hogy ő ezeket ennyire megjegyzi.
-Bezzeg Taylor...ő mindenben támogatott! -csóválta a fejét, tudta, hogy ezzel nagyon fel tud idegesíteni.
-Harry, ne akard, hogy levágjam a hajad. -mondtam egészen higgadtan.
-De most komolyan! Annyira bájos nőszemély! Nem is értem mi a bajod ve...-nem tudta befejezni mondatát, mert elkezdtem szárítani a haját, vigyorogva néztem meglepett arcát.
-Na, kész is vagy Harry! -fordítottam a tükör felé a fejet és megállapítottam, hogy annyira nem is végeztem rossz munkát.
-Köszi! De most térjünk csak vissza... Szerinted nem lenne jó döntés, ha újra összejönnek Taylor-al? -kérdezte komolyan, de tudtam, hogy még mindig csak idegesíteni akar, sose menne még csak Taylor közelébe se.
-Dehogynem! -mosolyogtam. -Tudod, pont azon gondolkoztam, hogy ti ketten teljesen összeilletek! -mondtam mérgesen.
-Nyugi már! Csak viccelek! -állt fel és átölelt.
-Srácok, 20 perc és kezdés! -kiáltott be egy nő az öltözőbe.
Harryt nem öleltem vissza, vagy legalábbis nem valami erőteljesen, miután elengededett elmentem mellette és szóltam Lounak, hogy kész vagyok.
-Lili! -kiáltott utánam Harry, de nem érdekelt, kimentem Zayn-hez a hátsó bejárathoz.
-Szia! -köszönt vidáman.
-Szia! -néztem ra erőltetett mosollyal.
-Mikor utazol?
-November elején. -húztam össze dzsekimet.
-És hova? -kérdezte miközben elnyomta cigijét.
-Kínába...
-Huhh, az hosszú út lesz! -nézett elismerően.
Csak mosolyogva bólogattam, de igazából valahol teljesen máshol járt az eszem.
-Mi a baj Lili, olyan...szomorúnak tűnsz, hiába mosolyogsz, engem nem versz át! -kacsintott.
-Csak Harry, annyira megváltozott vagy nem is tudom, lehet hogy én, de valami nem okés. -vontam meg a vállamat.
-Én is tapasztaltam, hogy más lett, de szerintem ez csak azért van, mert túl sokat dolgoztunk mostanában, gondolom fáradt. -magyarázott a falnak dőlve.
-De Zayn, Harry eddigi legszemetebb mondata amikor fáradt volt az az volt, hogy hagyjuk már békén. Most meg minden egyes szava sértő.
-Mondjuk teljesen igazad van, majd lehet, hogy valakinek már beszélnie kéne vele. Ne aggódj szerintem! -legyintett.
-De olyan rossz, hogy ennyire más lett és ez elég szokatlan. Pár perc múlva Harry jött ki az ajtón, csodálkozva nézett ránk.
-Lili, cigiztél? -vonta fel a szemöldökét.
Megráztam a fejemet és Zayn-re pillantottam.
-Dehát érzem a lehelleteden! -nézett rám sajnálkozva.
-Harry! -kiáltott fel csodálkozva Zayn.
-Hagyd! -mosolyogtam rá és kikerülve Harry-t bementem a büféhez, de ő jött utánam, kíváncsi voltam, hogy most mivel szeretne felidegesíteni.
-Azért ezt nem kéne fiúk...-csóválta a fejét Lou, amikor bejött az öltőzőbe és meglátta, hogy mennyire elszabadult a pokol.
-Sziaaa! -néztek fel a földről egyszerre vigyorogva.
Niall lelökte magáról Louist, aki nagy koppanással borult a földre és fájdalmasan ült fel.
-Jól vagy? -kérdeztem röhögve.
-Szerintem agyrázkódásom van...-nézett rám ijedten.
-Lili, segítesz megcsinálni Liam és Harry haját? -kérdezte Lou.
-Harry haját nem vállalom! -emeltem fel védekezően karjaimat mire Harry felvont szemöldökkel nézett rám.
-De most csak megmosni és szárítani kéne, már olyan hosszú, hogy nem kell azzal foglalkozni, hogy rendesen be van állítva vagy sem.
-Hát, jó...-mondtam lassan.
-Az már nem is számít, hogy én akarom-e hogy ő csinálja? -vonta fel a szemöldökét Harry.
-Nincs beleszólásod, de ha Lili nem csinálja meg, akkor marad így, és valljuk be, ez katasztrófa. -mondta kíméletlenül Lou.
Harry megsértődve feküdt végig az egyik kanapén és azzal szórakozott, hogy mindenkit dobált cukorkával.
-Utána szedd is össze, Harold! -jött be Paul idegesen.
-Majd Niall megeszi. -legyintett.
-Dehogy! Már két napja egészségesen eszek, ha nem tűnt volna fel! -nézett fel mérgesen a telefonjából.
-Csak az tűnt fel, hogy többet eszel...-gondolkozott el Harry röhögve.
Miközben Liam haját csináltam, meghozták a fiúk ruháit.
-Ez mi? -sikított Louis, amikor odaadta neki a stylist a sajátját.
-Én ezt nem hiszem, hogy felszeretném venni! -adta vissza.
-Louis, fel veszed és kesz! -parancsolt rá Paul.
-Jó, de csak akkor, ha a felénél átöltözhetek. -alkudozott.
-Na, Harry! Jöhetsz! -kiáltottam.
Harry felállt, átment a mosdóhoz.
Eddig nem is figyeltem, hogy minden öltözőjükben volt-e ilyen, de az is lehet, hogy Lou kéri meg mindig, hogy rakjanak be, amíg a fiúk itt vannak.
-Szólj, ha túl meleg vagy hideg. -mondtam miután egy törölközőt tettem a nyakához.
Harry egész végig meg sem szólalt, kezdtem azt hinni, hogy nem csak viccből sértődött meg az előbb.
A tükörnél ülve végre megszólalt:
-Tudod mi lenne tök menő? -mosolygott.
-Na? -kérdeztem.
-Ha derékig erő hajam lenne, mindig össze tudnám fogni! -vigyorgott.
-Fújj, az undorító, Harry! -néztem rá csodálkozva.
-De most miert? Hallod, semmiben sem támogatsz, tegnap nem engedted, hogy azt a pólót megvegyem, mert szerinted nem illik hozzam, Londonban meg egy cipőt fikáztál! -panaszkodott.
-Bocsi, hogy elmondtam a véleményemet! -mondtam sértődötten, nem gondoltam volna, hogy ő ezeket ennyire megjegyzi.
-Bezzeg Taylor...ő mindenben támogatott! -csóválta a fejét, tudta, hogy ezzel nagyon fel tud idegesíteni.
-Harry, ne akard, hogy levágjam a hajad. -mondtam egészen higgadtan.
-De most komolyan! Annyira bájos nőszemély! Nem is értem mi a bajod ve...-nem tudta befejezni mondatát, mert elkezdtem szárítani a haját, vigyorogva néztem meglepett arcát.
-Na, kész is vagy Harry! -fordítottam a tükör felé a fejet és megállapítottam, hogy annyira nem is végeztem rossz munkát.
-Köszi! De most térjünk csak vissza... Szerinted nem lenne jó döntés, ha újra összejönnek Taylor-al? -kérdezte komolyan, de tudtam, hogy még mindig csak idegesíteni akar, sose menne még csak Taylor közelébe se.
-Dehogynem! -mosolyogtam. -Tudod, pont azon gondolkoztam, hogy ti ketten teljesen összeilletek! -mondtam mérgesen.
-Nyugi már! Csak viccelek! -állt fel és átölelt.
-Srácok, 20 perc és kezdés! -kiáltott be egy nő az öltözőbe.
Harryt nem öleltem vissza, vagy legalábbis nem valami erőteljesen, miután elengededett elmentem mellette és szóltam Lounak, hogy kész vagyok.
-Lili! -kiáltott utánam Harry, de nem érdekelt, kimentem Zayn-hez a hátsó bejárathoz.
-Szia! -köszönt vidáman.
-Szia! -néztem ra erőltetett mosollyal.
-Mikor utazol?
-November elején. -húztam össze dzsekimet.
-És hova? -kérdezte miközben elnyomta cigijét.
-Kínába...
-Huhh, az hosszú út lesz! -nézett elismerően.
Csak mosolyogva bólogattam, de igazából valahol teljesen máshol járt az eszem.
-Mi a baj Lili, olyan...szomorúnak tűnsz, hiába mosolyogsz, engem nem versz át! -kacsintott.
-Csak Harry, annyira megváltozott vagy nem is tudom, lehet hogy én, de valami nem okés. -vontam meg a vállamat.
-Én is tapasztaltam, hogy más lett, de szerintem ez csak azért van, mert túl sokat dolgoztunk mostanában, gondolom fáradt. -magyarázott a falnak dőlve.
-De Zayn, Harry eddigi legszemetebb mondata amikor fáradt volt az az volt, hogy hagyjuk már békén. Most meg minden egyes szava sértő.
-Mondjuk teljesen igazad van, majd lehet, hogy valakinek már beszélnie kéne vele. Ne aggódj szerintem! -legyintett.
-De olyan rossz, hogy ennyire más lett és ez elég szokatlan. Pár perc múlva Harry jött ki az ajtón, csodálkozva nézett ránk.
-Lili, cigiztél? -vonta fel a szemöldökét.
Megráztam a fejemet és Zayn-re pillantottam.
-Dehát érzem a lehelleteden! -nézett rám sajnálkozva.
-Harry! -kiáltott fel csodálkozva Zayn.
-Hagyd! -mosolyogtam rá és kikerülve Harry-t bementem a büféhez, de ő jött utánam, kíváncsi voltam, hogy most mivel szeretne felidegesíteni.
